Kedves Vendégeink!

A Budavári Önkormányzat közleménye szerint a koronavírus járványveszély csökkentésének érdekében a Jókai Anna Szalon rendezvényei "2020. március 13-ától, péntektől határozatlan időre felfüggesztésre kerülnek".

A BEETHOVEN, A SZIMFANATIKUS - A HARMADIK című előadásunkra előzetesen megvásárolt jegyeket az előadás tervezett napján, március 18-án, szerdán 14.00-18.30-ig a helyszínen visszaváltjuk.

Üdvözöljük a Budavári Önkormányzat Jókai Anna Szalon honlapján


A Budavári Önkormányzat elkötelezett támogatója a magyar kultúránknak, ennek újabb bizonyítéka ez a – századelejei neoreneszánsz épületben, igényesen felújított és berendezett - művészeti szalon, ahol teret és lehetőséget szeretnénk biztosítani a kerületi és budapesti polgároknak, hogy egy csodaszép klasszikus környezetben – felidézve a régi korok pezsgő irodalmi és egyéb művészeti szalonok életét – találkozhassanak egymással és megismerhessék néhány jeles képviselőjét a mai művészeti életnek.

Szeretnénk névadónk, Jókai Anna emlékét és szellemiségét megőrizni és ápolni, megjelent műveit időről időre felidézni és még több emberrel megismertetni.

Terveink szerint lesznek irodalmi és zenei előadások, könyvbemutatók, beszélgetések, találkozások különleges emberekkel. Nyitottak vagyunk színvonalas és sokak érdeklődésére számot tartó és a helyhez illő események megrendezésére.

JA 1
JA 2
JA 3
JA 4
JA 5
JA 6
JA 7
JA 8
A művészeti szalonokról általában

Reneszánszukat élik a művészeti szalonok. Némi szünet után újra sikk lett a szalonlátogatás, legyen az zenei, irodalmi vagy bármi egyéb művészeti ághoz kötődő esemény. A művészeti szalonok a boldog békeidők polgári rétegének egyik legfőbb találkozóhelyei voltak, a műélvezet mellett a szociális háló ápolására is remek alkalmat szolgáltatott egy-egy ilyen esemény. A szalonkultúra eredetileg a felvilágosodás kori Franciaországban indult el hódító útjára, de nem kellett hozzá sok idő, hogy Európa több országában is elterjedjen. Ezeket a közösségi eseményeket eleinte előkelő, művészetpártoló családok szalonjaiban (vagyis a korabeli, kissé más funkciót betöltő nappaliban, illetve társalgóban) rendezték meg, innen az elnevezés. Később egyre több kávéház adott otthont ezeknek a kulturális rendezvényeknek.

Az első irodalmi szalon egyébként a franciaországi Du Maine hercegnő nevéhez köthető, aki boldogtalan házassága elől menekülve belevetette magát az irodalmi pezsgésbe. Otthonában olyan illusztris vendégek fordultak meg, mint Voltaire, Montesquieu vagy Rousseau. Nem meglepő, hogy a szalonkultúra pozitív hatással volt a felvilágosodás eszméinek elterjedésére is. A korabeli szalonoknak a – művészet mellett – szintén nem elhanyagolandó eleme volt a tea, a kávé, a csokoládé és az ehhez hasonló apró élvezeti források. A művészeti szalonokon az előre meghatározott „civil” vendégek mellett képzőművészek, írók, költők, zenészek tették tiszteletüket, akik némi ízelítőt szolgáltattak életművük legfrissebb alkotásaiból. Sajnos a háborús évek, majd a szocializmus véget vetettek a virágzó szalonéletnek, többségük bezárt. Az elmúlt néhány évben azonban valami újra elindult. Egyre több művészeti szalonba látogathatunk el Budapesten, és különösebb protekció sem szükséges ahhoz, hogy átlépjük a vágyott küszöböt. Egy viszonylag jelképes összegért eltölthetünk néhány kellemes órát úgy, ahogy azt a korabeli polgárok tették volna – ízléses enteriőrben, szép tárgyak között, magunkba szíva a szépet és az értéket.

(Hernádi-Bozi Eszter cikke nyomán)
Jókai Anna Szalon