Márai évforduló a költészet napján


Jókai Anna megemlékezés

Várnegyed Galéria - Üzenő textilek


Jókai Anna hagyaték


Jókai Anna Szalon megnyitó


Jókai Anna emlékest


Várnegyed Galéria - Koncert-képek


Jókai Anna otthona

Fotós: Fürjes Viktória

JA 01
JA 02
JA 03
JA 04
JA 05
JA 06
JA 07
JA 08
JA 09
JA 10
JA 11
JA 12
JA 13
JA 14
JA 15
JA 16
JA 17
JA 18
JA 19
JA 20
JA 21
JA 22
JA 23
JA 24
JA 25
JA 26
JA 27
JA 28
JA 29
JA 30
JA 31
JA 32
JA 33
JA 34
JA 35
JA 36
JA 37
JA 38
JA 39
JA 40
JA 41
JA 42
JA 43
JA 44
JA 45
JA 46
JA 47
JA 48
JA 49
JA 50
JA 51
JA 52
JA 53
JA 54
JA 55
JA 56
JA 57
JA 58
JA 59
JA 60
JA 61
JA 62
JA 63
JA 64
JA 65
JA 66
JA 67
JA 68
JA 69
JA 70
JA 71
JA 72
JA 73

Jókai Anna

1932. november 24. – 2017. június. 5.

Írói munkássága:

Polgári családba született, már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában, majd 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1966-ban jelentkezett legelső novellája a Családi kör, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1970-től szinte évente jelentek meg regényei. 1980-ban (a Szolidaritás évében) a Napok című, ott addig cenzúra alatt állt regényéért megkapta Lengyelországban a PAX kiadó Pietržak-díját. Műveit elég hamar lefordították idegen nyelvekre (lengyelre, csehre, szlovákra, szlovénre, németre, bolgárra, ukránra, oroszra, angolra). 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). Halála után néhány nappal jelent meg utolsó, életrajzi műve az Átvilágítás.

1970-től a Magyar Írószövetség tagja, 1986-tól 1989-ig alelnöke. 1990-től 1992-ig a szervezet elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot. Írói pályáján két, egymással összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta. Írásművészete fokozatosan fejlődött abba az irányba, amelyet maga – aztán később a szakirodalom is – „spirituális realizmusnak” nevezett el.

Főbb művei:

Első regényét az 4447-et (1968) egyöntetű elismeréssel fogadta a kritika. Fontos mérföldkő életművében a Napok (1972) című regénye, amellyel új alkotói periódus kezdődött, és amiért megkapta Lengyelországban a PAX kiadó Pietržak-díját.

Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és 22 kiadást megért Ne féljetek című regénye.

Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi, rádió- és tévéjátékát-változatát is bemutatták.

Kitüntetései:

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett (2014), kétszeres Kossuth (2014) és József Attila (1970) díjas író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Kitüntetései és érdemrendjei között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), a Magyar Érdemrend nagykeresztje (2012), a Prima díj (2004), a Príma Primissima közönségdíj (2004).
József Attila-díj (1970)
SZOT-díj (1974)
Pietržak-díj (Pax, Lengyelország) (1980)
Szépirodalmi Nívó-díj (1981, 1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
Kossuth-díj (1994)
Magyar Örökség díj (1998)
Az év könyve díj (1999)
A VII. kerület díszpolgára (1999)
Tiszatáj-díj (1999)
CET-díj (1999)
Magyar Művészetért díj (2000)
Köztársasági Elnökének Érdemérme (2002)
Arany János-nagydíj (2003)
Prima díj (2004)
Prima Primissima közönségdíj (2004)
A Magyar Kultúra Lovagja (2004)
Kölcsey-emlékplakett (2004)
Stephanus-díj (2006)
Kispest díszpolgára (2006)
Győri Könyvszalon alkotói díj (2009)[3]
Józsefváros díszpolgára (2012)
Budapest díszpolgára (2012)[4]
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2012)
Bocskai István-díj (2013)[5]
Emberi Méltóságért-díj (2013)
Kossuth-nagydíj (2014)
Magyar Szabadságért díj (2014)
A Nemzet Művésze (2014)
Klebelsberg Kuno-díj (2016)

Jókai Anna és az I. kerület:

80. születésnapja alkalmából 2012. november 21-én a Budavári Önkormányzat születésnapi ünnepséget rendezett Jókai Annának.

Márai Sándor születésének 116. évfordulóján (2016-ban) és a Költészet Napján a Budavári Önkormányzat és a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány közös megemlékezést tartott a Mikó utca - Logodi utca sarkán álló Márai Sándor szobornál. A rendezvény díszvendége Jókai Anna volt, aki Márai idézettel emlékezett.

Szívesen vett részt a közéletben és a művészeti életben. Kubinyi Anna Kossuth és Príma Primissima díjas textilművész, Üzenő textilek című kiállítását Jókai Anna nyitotta meg a Várnegyed Galériában 2014 decemberében. Köszöntőt mondott: Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester.

Források:

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/jokai-anna
https://mno.hu/grund/halala-utan-megjelent-jokai-anna-oneletrajza-2402222
http://mek.oszk.hu/02200/02227/html/03/886.html